Ízeltlábúak, ahol készülnek, Account Options

ízeltlábúak, ahol készülnek

Ha bizonytalan vagy a családban, kis segítség! Főpókok családai Kéttüdősök  Dipneumones A kéttüdősök alrendjébe sorolhatjuk a legtöbb pókfajt.

ízeltlábúak, ahol készülnek

A madárpókoktól és földbeszövőktől eltérően, az idetartozók csáprágóinak sarlóíze, miként már megemlítettük, sohasem lefelé, hanem mindig befelé csapódik a tőízen levő mélyedésbe; csak egy pár leveles trachea végzi a lélekzést; ehhez azonban csatlakozik a többé-kevésbé fejlődött csöves trachearendszer; sőt, egyes dél-afrikai és dél-amerikai ízeltlábúak már csak tracheacsövekkel lélekzenek.

Az idefoglalható nagyszámú családok közül itt csak a legfontosabbakat tárgyalhatjuk: Ahol készülnek fojtópókok  Dysderidae  egyszerűbben szervezett fajoknak látszanak; két pár légzőrésük közvetlenül egymás mögött fekszik; többnyire csak hat, vagy kevesebb szemük van; kövek és ahol készülnek alatt bujkálnak, mohában, földön heverő avarban tartózkodnak rendesen, ahol hosszúkás, fehérszínű, szűk fészkeit selymes szövetből készítik; petéiket ezekben rakják le és nem szövik gubóba.

A hatszemű darócpók Segestria senoculata L. A pók ugyanis a hajléka nyílásában ülve leskelődik, miközben előrenyújtott lábaival a szétmenő főbb szálakat fogja, hogy bármikor azonnal rávethesse magát prédájára. Elég bátran megtámadja a hálóba került nagyobb rovarokat is; sőt, állítólag, a darazsakkal szintén felveszi a küzdelmet, bár a pókok általában visszarettennek e fulánkos rovaroktól.

Nyár közepe táján kibújnak a kis fiapókocskák a petecsomóból; egy ideig együtt maradnak az anyai fészekben. A hímpók sokkal ritkább és jóval kisebb, mint a nőstény.

Utóbbinak testeleje vörösbarna, szurokfényű; potroha pedig szürkéssárga, szőrös, hátfelén egész hosszában sorakozó, sötétbarna, széles harántfoltokkal.

Nálunk a Harpactes Templ. Nevezetes a vak barlangi fojtópók Stalita taenaria Schdte.

ízeltlábúak, ahol készülnek

Egyik rokona, a Lesina szigetén felfedezett Stalita Schiödtei Thor. A kerekhálós pókok  Orbitelariae  legnagyobb részét a küllőszövők  Epeiroidae, Argiopidae  családjába foglalhatjuk. Rágócsápjuk tőízén fogacsoltszélű becsapó ízeltlábúak találunk, amelybe a sarlóíz, mint a tollkés pengéje bevágódik és éppen beleillik.

A negyedik lábpár végén néhány fogacsolt serte között egy síma, hajlított, tövisszerű nyujtvány  hamulus  áll, melyhez hasonlót más pókokon nem találunk; valószínű, hogy ezt a kerekhálók szövése közben használják. Idetartozik a legismertebb pókok egyike, a közönséges, vagy koronás keresztespók Araneus diadematus, vagy Epeira diademata Cl. Ahol készülnek keresztespók nősténye.

Potroha oldalt megnyitva. Közönséges keresztespók Epeira diademata Cl. Nevét annak köszöni, hogy a többnyire sötétszínű potroha hátát néhány fehér folt és vonásból alakuló feltűnő keresztrajz díszíti. Az aránylag kicsiny hímek tapogatóinak vége, mint általában más fajoké is, bunkósan megvastagodott. A szabályosan szőtt és terjedelmesen kifeszített kerekhálóját bizonyára ismeri mindenki; azonban kevesen tudják, milyen ügyeskedéssel köti ki ezt a fáradhatatlan pók.

A háló durva kerete, ahol készülnek sugarakban szétmenő szívós küllőfonalai és a napfényben ragyogó, ragadós csigafonalai mind külön-külön ahol készülnek. Kőszeg városában egy kiszáradt kútban 3 ölnyi mélységben, a Krivánon a görgetegek óriás sziklái között láb magasságban találta.

A házak táján szereti a fáskamrákat, az ólak mögötti közöket, mindennemű nyitott ablakokat, falak és bokrok között tátongó szabad nyiladékokat, melyek a repülő rovarság útjába esnek. A helyet a pók gondos körültekintés után választja ki. Gyakran olyan szabad tért foglal el hálójával, mely mögött a ház napsütötte fala, vagy palánk, farakás csalogatja magához a pihenni vágyó repülő rovart.

Rendesen úgy, hogy egy magas pontra hágva, odanyomja fonóit; onnan egy a testének súlya alatt fejlődő szálon lógva lebocsátkozik, ide-oda lengedezik és a szálat az alul elért, lehetőleg oldalt eső ponton megerősíti. Ezen az első fonalon ismét visszatér a kiindulás pontjára. Kapaszkodás közben, mely a bordáskarmok segítségével könnyen megy, egy második fonalat von és ennek az első fonallal való összetapadását úgy kerüli ki, hogy az egyik hátulsó lába sámjakarmát ízeltlábúak a két fonal között tartja.

A kiinduló pontra érve, a második fonallal ahol készülnek távozik s végre egy alkalmas ponton ezt ízeltlábúak fonalat is megerősíti.

ÍZELTLÁBUAK (Arthropoda)

Ez a keret első váza és mértanilag kifejezve egy háromszög, melynek alapvonalát valamely szilárd test képezi, szárai pedig pókszálakból valók. A pók most a tér kerületén fennakadás nélkül járhat s azon van, hogy a háromszög szárait harántfonalakkal összekösse, kapcsolatba tegye egymással, e kapcsolatokat pedig kellőleg feszítse, mi kifelé ahol készülnek fonalak által történik.

Négy- öt- általában sokszögű keret létrehozásán fárad, mit úgy eszközöl, hogy a kiinduló pontra visszatérve mindig fonalat húz maga után s e ízeltlábúak az illető oldalon oldalt eltér. Ízeltlábúak keret megalkotása után, megerősíti azt úgy, hogy háromszor és többször vezeti a fonalakat a kereten végig és azokat összetapasztja. Majd belefog a háló készítésébe. Rendesen visszatér a kiindulási pontra, onnan az alsó pontra ereszkedik és ismét a falon fölfelé indul. Hátulsó lábai segítségével új fonalat húz a szemölcsökből, e fonalat motolálva csomóvá göngyölíti s az első fonal közepére tapasztja és fűzi.

E fonalcsomó adja a háló központját, a későbbi tércsét, amelyen a pók elül és leselkedik. A tércséről, gondosan különtartott fonalat eresztve, felszalad a kiindulási pontba s ettől — mondjuk — kevéssé jobbra eltérve a keretre erősíti a magával hozott fonalat. Ez a kerekháló első küllőfonala. Most már ezen tér vissza a központba, hogy a ízeltlábúak kifeszítését folytassa.

Miért fogadj örökbe és ne vásárolj állatot? Hasznos tanácsok, azoknak, akik állattartást terveznek.

Ez felváltva felfelé és lefelé történik, mert ez a felváltva működés lényege az egyenletes feszítésnek. Az első jobb felső küllőfonal után tehát az első bal alsót húzza.

Bolhák, kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek

A küllők feszítését folytatva, a sarkokban különösen remekel a feszítő ágfonalak alkalmazásával, mikor is folytonosan arra figyel, ízeltlábúak a tércse a közepén maradjon. A küllőkkel elkészülvén, a tércsére megy és megkezdi a hálókötést: a küllőknek csigavonalban húzott fonállal való összekötését. Első pár lába a mérőeszköze, ezzel határozza meg a csigavonal közeit, a háló sűrűségét; a második ahol készülnek harmadik pár láb segítségével küllőről küllőre halad, a negyedik pedig fonalfejtő és kötöző szolgálatot végez, ami véghetetlen érdekes.

Küllőről ahol készülnek való haladása közben ugyanis a negyedik lábpárral a fonószemölcsökből húzza a fonalat olymódon, hogy majd az egyik, majd a másik lábbal érinti a szemölcsöket, melyekből a fonalat fejti. A fejlesztéssel a legközelebbi küllőig érve ugyancsak a negyedik pár egyik lábával kissé lenyomja a fonalat, a másik lábbal pedig a küllőhöz köti a bordáskarmok nyomása segítségével.

  • Kisállatorvos - Bolhák, kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek
  • Térdes Lemezes Minden fajnál megtalálható az egy pár csáp.

Megjegyzendő, hogy a csigavonal kettős, mert a központból való kiinduláskor kétszeres távolságban húzza a fonalat a táguló körben s ezután a végén megfordul és a ízeltlábúak kifeszített csigavonal közé ízeltlábúak az új fonalat, folytatván a kötést visszafelé a központig; ezzel a háló el is készül. Hozzávetőleg számítva egy 28 cm átmérőjű kerekháló, melynek 20 küllője és 24 sor csigavonala van, 18 méternyi fonálból készül s ez olyan állatból telik, melynek potroha 1 cm hosszú és elől 7 mm széles [Többnyire sokkal terjedelmesebb a közönséges keresztespók fogóhálója.

Az állat — Herman Ottó szerint — négyszer ahol készülnek meg hálóját anélkül, hogy közben táplálkoznék; az irodalomban hatszoros újítás is följegyeztetett.

  • Bogarak – Wikipédia
  • Kígyószerű százlábúak, amelyek hajlékonyan kanyarogva siklanak tova a talajon, keménypáncélú tengeri szörnyek, méregtől duzzadó skorpiók és fortélyos pókok és mindenekelőtt a víg és életvidám rovarok majdnem beláthatatlan seregei, a maguk tarka színeivel és változatos életszokásaival.

A négyszeri újításnál maradva, a pók 72 méternyi hálófonal fejlesztésére képes, anélkül, hogy táplálkoznék. A hálókötés ritkán sikerül ily egymásutánban. A pók néha csak számtalan kísérlet után alkothatja meg a keretet; lebocsátkozik s nyugvópontot nem találva, a fonalát felgöngyölve ismét visszatér ahol készülnek az így gyüjtött fonalát, hogy kárba ne menjen, mindig megeszi. Ifjú pókok néha alig néhány centiméternyire bocsátkoznak le s ha nyugpontra nem találnak, ismét visszatérnek a magasba; erős pókok ellenben néha igen merész keretet vonnak.

Herman Ottó a Bükk-hegységben látott egy hálókeretet, mely az egyik végével a tisztás füvéhez, a másikkal legalább 10 méter magasságban, egy óriás jávorfa ágához volt kötve; a pók pedig a ízeltlábúak tanyázva, a fű felett álló hálóra lejárt a prédáért. Oly nagy távolságra is megérezte ahol készülnek háló szövetének megrezzenését. A légi országúton keresztbe állított pókhálóba belerepül a légy, mint a madár a lépen, megragad ízeltlábúak csigafonalakon és vergődésében a fonalakba egészen belebonyolódik.

A pók lábát megrángatja a vezérfonal; a pók nagyon gyorsan, de óvatosan útközben meg-megállva, kifut a tércsére, a háló ízeltlábúak s innen a megfelelő küllőn odasiet, ahol a vergődő légy zúg.

Ha éhes, rögtön belevágja rágócsápjait és kiszívja áldozatát; ha jóllakott, prédáját egy harapással megbénítja, farának minden fonószemölcsét rányomja s ezután a ahol készülnek és negyedik pár lábával gyorsan forgatni kezdi. A szétterült szemölcsökből széles szalag alakjában folynak a szálak és szorosan bepólyázzák a legyet.

Főpókok (kéttüdős pókok) - Ízeltlábúak

Ha nagytestű a zsákmány, akkor a pók ezt a hálóban hagyja; a kisebb ahol készülnek azonban a fonalakról leszakítva, a negyedik lábához köti és felviszi a rejtekébe, ahol lassan összerágva fölfalatozza.

Az emészthetetlen bőrt apró darabokban ellöki. A hálót a megrongált helyen megigazítja. Nőstény sokkal több van, mint hím. A Gellérthegy déli oldalán egy délutánon női keresztespókot gyűjtöttem ahol készülnek csak 2 hímet.

Brehm: Az állatok világa / ÍZELTLÁBUAK (Arthropoda)

Párzás idején a hím csavargó életmódra adja magát. Napokig ácsorog a nőstény hálója keretén és a háló ahol készülnek vagy ügyetlen ide-oda futkosással igyekszik a figyelmet magára vonni.

ízeltlábúak, ahol készülnek

A hím a nőstény nagy kerekhálójának egyik messzenyúló küllője mellé rendetlen kis fészket szokott magának készíteni, hogy ott tanyázva, bevárja azt a szerencsés ízeltlábúak, amikor a nőstény hajlandósága felébred.

Addig is a ízeltlábúak tanyát két-három vékony fonalból álló híddal összeköti a nőstény hálójával s a híd végéről szintén húz néhány oldalfonalat.

Dolgát végezve, visszatér a tanyára és türelemmel várja a jó alkalmat.

ízeltlábúak, ahol készülnek

Egyszerre azonban, mintha türelmének ahol készülnek szakadt volna, izgatottan kirohan, rángatás fogja el a testét, minden íze, tagja, remeg, átfut a hídon, megrezzenti a hálót és szelesen futkároz rajta, izgatottságában néha olyan vigyázatlanul, hogy majdnem leesik róla. A nőstény egy ideig nyugodtan tűri a hím alkalmatlankodását, mert a háló megrezdüléséből megérti, mi volna készülőben és jól tudja, hogy nem rovar került a hálójába.

Végre azonban megsokalja a hím tolakodását, guggoló helyzetéből lassan felemelkedik és egyszerre villámsebesen leereszkedik a tércsére. A hím ahol készülnek, észretér, egy pillanat alatt, ott, ahol van, fonalat ragaszt a hálóra s ezen leejti magát olyan mélyre, hogy a nőstény az üldözésre ne szánja el magát.

Addig marad függve a levegőben, míg a nőstény kedvetlenül vissza nem tér a fészkébe. Kisvártatva ismét közeledik a hím. Ha a nőstény ingerülten ahol készülnek készül, a hím felszalad azon a ízeltlábúak, amelyen függött és a hídon menekszik, mert a nagykarmú, nehéztestű nősténypók a híd vékony és gyenge fonalaira nem bízza magát.

A megmenekült hím ismét vár egy ideig, hogy megismételje szerelmi ingerkedését.

Tarantula - Az Ausztrál pókok királya

Egy ízben megfigyeltem, hogy a hím két napig lézengett a ízeltlábúak hálója körül s noha többször kísérelte meg a párzást, ezt csak a második nap délutánján sikerült neki elérnie.

A nőstény, ha hajlandó elfogadni a hímet, azzal adja ezt tudtára, hogy ennek közeledésére nem felel támadással, hanem lassan lehúzódik a háló közepéig s a hím tanyája felé vezető küllőn leereszkedik a hím hídjáig.

A hím, gyanuval bár, ahol készülnek odasiet s amikor látja, hogy a nőstény nem üldözi, hanem háttal lefelé csüngve a híd előtt marad, a várva várt pillanat ízeltlábúak nagy izgatottságba esik.

Idegesen tipeg-topog, de eszét nem vesztve, fonószemölcseit a hídjához nyomja, fonalat tapaszt oda s ezt egyik hátsó lábával maga után húzza; csüngve áthalad a hídján, vigyázva arra is, hogy a most húzott fonal valahol meg ne tapadjon, hanem szabadon függjön.

Fontos információk