A karok és a lábak ízületei fájni kezdtek
Mindez az egészségtelen életmódra — főként a dohányzásra — és az ellátórendszer és a finanszírozás hiányosságaira együttesen vezethető vissza.
Máshol hamarabb észreveszik
Érszűkülete volt, kezelték is, műér volt és van azóta is a combjában. Egyszer csak elviselhetetlenül fájni kezdett a lábszára, azonnal kórházba vittük. Érfestést csináltak neki, de nem a karok és a lábak ízületei fájni kezdtek, így műtétre került a sor: először kitisztították a műeret, aztán ki is cserélték, majd a lábszárában is próbáltak eret cserélni.
A helyzet így sem javult, már morfium mellett is óriási fájdalmai voltak. Végül elkezdtek kékülni a lábujjai és az orvos azt mondta, vagy az élete, vagy a lába.
Beleegyezett, másnap meg is történt a műtét, térd alatt amputálták a lábát. Nagyon jól viselte, megkönnyebbült. Édesanyja esete nem kirívó ma Magyarországon, egy június elején megjelent tanulmány szerint hazánkban évente körülbelül 4—4,5 ezer a nagy — ún.
Az ujjak artrózisát gyakran befolyásolják egyes szakmák képviselői, akiknek tevékenységei a kéz - zenészek, programozók, operátorok, gépírók nagy terhelésével járnak.
Ez két és félszerese az európai átlagnak, s hosszú évek óta lényegében változatlan. Ez a szám nem most ugrott meg, sőt, a vizsgált és közötti időszakban stagnált, talán egy kicsit még javult is az arány: most 41 eset jut ezer főre, előtte 42 jutott. Vagyis statisztikailag nincs nagy változás. A két és félszeres szorzó is ezekre az érszűkület miatti major amputációkra vonatkozik, és fontos adat az is, hogy azokban az országokban, ahol összességében kevesebb az amputáció, a kis, avagy minor lábfejet vagy lábujjakat érintő amputációk száma több mint nálunk.
Ez azt jelenti, hogy máshol hamarabb észreveszik a bajt — hiszen ha a beteg még időben orvoshoz fordul, meg lehet menteni legalább a láb egy részét.
Nemrég neki is volt egy betege, egy as éveiben járó cukorbeteg férfi, aki nem vett észre a lábán egy pici sebet, csak akkor ment orvoshoz, amikor már lázas állapotba került és rázta a hideg.
A katéteres beavatkozás azonban nem történt meg, az állapota romlott. Ekkor került át hozzánk, de már láttuk, hogy nem egy, hanem három lábujjat kell amputálni. Remélhetőleg így sikerült megállítani a folyamatot.
Ám még akkor sem úszható meg minden esetben a major amputáció, ha időben felfedezik a sebet, a rendellenességet. Egy másik forrásunk 87 éves édesanyja 36 éven át volt cukorbeteg, ebből két évig inzulinra is szüksége volt. Nála a nagylábujj hegyén keletkezett egy pici, ötforintos nagyságú seb, ami nem akart begyógyulni.
Egy évig jártak az orvoshoz, aki folyamatosan ellenőrizte, kötözte. Egy idő után a vérkeringés is romlott a lábszárban és fájdalom jelentkezett. Miután az állapota csak romlott, a seb pedig nagyobb lett, első lépésként levették a lábujjáról a körmét, majd az első és második ujjpercet, végül két ujját is.
Erősen fájt a kezek ízületeire, és duzzadt, mit kell tennie
Mindig volt egy kis javulás a műtétek után, de a seb nehezen gyógyult és végül nem hozott eredményt a kezelés. Végül combközépnél amputálni kellett a lábát. Három hónap múlva mégis elvesztettük.
- Erősen fájt a kezek ízületeire, és duzzadt, mit kell tennie - Homorú-domború lencse July
- Közös tinktúra receptje
- Fenéktáji fájdalom okai - Egészség | Femina
- Vállfájdalom és zsibbadó ujjak - Az orvos válaszol
- Magyar Narancs - Belpol - Máshol hamarabb észreveszik
Olyan nagyfokú érszűkület volt mindkét lábában, hogy a halála előtt néhány héttel elkezdett sebesedni a másik lába is, később azt is meg kellett volna műteni. Ezek a betegek főként idős, gyenge fizikumú páciensek, akiknek más betegségei is vannak — infarktust vagy tüdőgyulladást, illetve felfekvést kaphatnak a sok fekvéstől, a fertőzésekről nem is beszélve.
Ez az adat azonban már túlmutat az érsebészeten, sokkal inkább az általános kórházi ellátási színvonallal hozható kapcsolatba. Komoly rizikófaktor, ha valaki sok éve dohányzik vagy korábban hosszú ideig dohányzott. De felvilágosítás kell arról is, mit tegyen az ember, ha pici sérüléseket fedez fel magán — főként, ha cukor- vagy érbeteg az illető.
Mindemellett az ellátórendszer bajait is orvosolni kell. Úgy véli, a veszélyeztetett csoportok szűrése és a rizikófelmérés is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az amputációhoz vezető súlyos elváltozásokat időben és megfelelően lehessen kezelni. Ahogy az érsebészeti ellátás átszervezésére, centralizálására is szükség a karok és a lábak ízületei fájni kezdtek.
Kineziológiai tapasz: felhelyezés, alkalmazás [teljes útmutató]
Mára megváltozott az érbetegek ellátása, nem elég hozzá egy szike és fonal. Ezért olyan vaszkuláris centrumokra lenne szükség, ahol együtt dolgozik érsebész, angiológus erekkel foglalkozó belgyógyász — a szerk. Ehhez kellenek gépek, eszközök, CT, ballonok, érfestésre alkalmas gép.
Vannak Magyarországon is elérhető új technikák, de nem mindenhol, nagyok a területi különbségek. Farkas Péter mindezt azzal egészíti ki, hogy szükség lenne diabéteszes lábambulanciákra is, ahol az elváltozásokat időben és megfelelő módon látják el, ha kell, a pácienseket továbbküldik a vaszkuláris centrumokba.
Dénes Tamás szerint a centrumok létrejöttét eddig politikai okok is akadályozták. Az embereknek meg kell érteniük, nem az a lényeg, hogy ha kinéznek az ablakon, lássanak egy kórházat, hanem hogy ha bekerülnek az ellátórendszerbe, az hatékonyan meggyógyítsa őket.
Nagyjából 60 olyan főállásban dolgozó érsebész van, aki végtagmentésre alkalmas tevékenységet folytat — száz lenne az ideális. Az elmúlt tíz évben a végtagot menteni tudó érsebészeink fele elhagyta az országot vagy a szakmát. Az államtitkárságnak többször benyújtottuk az öt legfontosabb fejlesztendő területet is, amiből eddig egy teljesült, amikor hiányszakmává nyilvánították az érsebészetet.
Ez azt jelenti, hogy az érsebész rezidensek magasabb ösztöndíjban részesülnek.
Azóta tény, hogy többen jönnek, ám azt a tízévnyi lemaradást nem könnyű pótolni, és a fiatalok közül is többen már néhány év után elhagyták ezt a nehéz pályát. A Reszasz már évek óta sürgeti a szakma által javasolt finanszírozási modellek bevezetését, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy egy végtagmentő műtétért kevesebbet fizet a biztosító, mint egy amputációért.
Szeberin is azt mondja, ha csupán gazdaságilag nézzük, a kórházmenedzsment nem érdekelt a végtag megmentésében. Sok helyen azonban átcsoportosítják a forrásokat, hogy több jusson az érmegtartó műtétekre. De egy orvosnak sosem érdeke az amputáció. Így ezt mindenképpen felül kell vizsgálni a jövőben, terveik szerint az új egészségügyi vezetéssel is tárgyalásba próbálnak kezdeni.
A rehabilitáció A rehabilitáció eredményessége függ a beteg életkorától, általános fizikai és mentális állapotától, vagy attól, hogy a végtag milyen magasságában került sor az amputációra.
Ha a térdízület megmarad, az nagyban segíti a művégtag használatát és a járást.
A jelenlegi támogatási rendszerben művégtag mindenkinek alanyi jogon jár. A kérdés az, hogy képes lesz-e annak használatára, vagyis arra, hogy újra megtanuljon járni.
Ha nem, akkor inkább a kerekes szék használata javasolt. A betegek felkészítése a művégtag használatára többnyire a kórházi rehabilitációs osztályokon történik, ahol orvosok, gyógytornászok és végtagot készítő ortopédiai műszerészek mellett pszichológus is foglalkozik velük.
Vállfájdalom és zsibbadó ujjak - Az orvos válaszol
Akad olyan eset is, amikor a páciens egyéb súlyos betegség miatt, vagy azért, mert a műtéti seb elfertőződött, esetleg nyitott seb alakul ki, krónikus ellátásra szorul.
Ilyenkor a betegek krónikus belgyógyászati osztályokon gyógyulnak.
Az sem mindegy, hogy a gerinc melyik része fáj: a nyaki fájdalmak jelentősen különböznek a hátfájástól és a derékfájástól. Az okok sokfélesége miatt nehéz megmondani, hogy mikor javasolt a kineziológiai tapasz használata. Általánosan igaz, hogy gerincnél a ragasztást főleg támasztó funkciója miatt használjuk. Ez azt jelenti, hogy a szalaggal a gerincet körbevevő izmokat ragasztjuk meg úgy, hogy az izmok a megfelelő helyen tartsák a gerincet. A hátfájás oka vagy következménye szinten minden esetben az izmok működésének megváltozása.
Ilyenkor nálunk, a mi gyógytornászaink segítségével tanul meg járni. A páciens állapotától függően alapvetően kétféle művégtaggal történő ellátást biztosít a segédeszköz-támogatási rendszer. Súlyos fájdalom a csípőízületben esés után tesz az alacsony és magas aktivitású betegek között, ennek megfelelően alacsony és magas dinamikájú protézis rendelhető számukra.
Az alacsony dinamikájú protéziseket főként az idősebb korosztály használja, ezeknél annyi az elvárás, hogy könnyen kezelhetőek, egyszerűek és stabilak legyenek, és ne irritálják a csonkot. Ezzel szemben a magas dinamikájú művégtagok képesek a járás dinamikus és harmonikus kialakítására, csökkentik annak energiaszükségletét és jól bírják a nagy igénybevételt is.
A karok és a lábak ízületei fájni kezdtek szakmailag alapvetően rendben is van, bár a fiatal, aktív életvitelt folytató amputált személyek ellátására hiányoznak a korszerű alapanyagokból, modern technológiával készülő, ma még igen drága protézisek. Évente nagyjából 6 ezer protézis kerül ki a páciensekhez, de ebben már benne vannak az ismételt, nem első művégtagok is.
A szakember szerint az amputált betegek rehabilitációja ma megoldottnak mondható Magyarországon, de szükséges lenne a művégtagok támogatási rendszerének átgondolása és fejlesztése.
A támogatott protézisek listája ugyanis több mint 20 éve alig változott. Pedig vannak korszerű anyagok és alkatrészek, új technológiák, amelyek a jelenlegi rendszerben csak elvétve kapnak támogatást.
